Vízrajzi adottságok

A vízrendszer létrejötte szoros kapcsolatban van a felszínnel, a talajjal, a geológiai felépítéssel, de a növényvilág, és az emberi tevékenység is befolyásolja. A folyóvizek közül a Korondi-medence területén folyó patakoknak nagy szerepük volt a felszín alakításában.

A Korond patakába ömlő fontosabb patakok: Határ-patak, Sós-patakok (2), Fenes-patak, Szőlő-patak, Csúnyászó-patak, Miklós-patak, Vápa-patak, Jáhoros-patak, Köves-patak, Kebeled-patak, Kalonde-pataka, Kürüs-patak, Súgó-patak, Ölves-patak, Kadács-patak, Lopágy-patak, Böd-patak. Korond-pataka a Sófalvi réten át igyekszik Parajd felé, melynek határában a Kis Küküllőbe ömlik.

A folyóvizeknek a múltban is nagy gazdasági jelentőségük volt. Vizimalmokat, fürészgájtereket, olajütőket, mázörlő malmokat, ványolókat működtettek. A több mint 36 egykori vizi szerkezetből ma mér csak egy működik.

A felszín alatti vizek eloszlása nem egyenletes. Ennek oka elsősorban a rendkívül változatos felszín, és a komplex geológiai felépítés. A talajvizek, melyek az emberi tevékenység szempontjából a legfontosabbak, szintén egyenlőtlenül oszlanak meg, és már közel a felszínhez megtalálhatók.

A korondi medence peremén belül, több mint 60 állandó vizű forrás ismeretes. Az édesvizeken kívül több sósvizforrás, és ásványvizforrás is található. A sósvízforrások a Korond-patak jobb oldalán fakadnak, az aragonitbányák környékén, az aragonit képződése ugyanis feltételezi a sósvíz jelenlétét.

A Korond határában több borvízforrás is található. A Korondi-patak jobb oldalán a Diói-, Szőlőmáli-, Cseredombi források találhatóak, a patak bal oldalán pedig az Árcsói forrás, melynek gyógyhatását értékesítve, itt ezelőtt 100 évvel Európa egyik híres gyógyfürdője létezett.

A Korond területén található ásványvízforrások:

A Diómáli forrás

A 13A műút mellett, a község keleti végén található. Vasas borvízének hozamka eléri a napi 10 000 litert. Gyógyvízként gyomor- és bélhurut, valamint vérszegénység gyógyítéséra alkalmas.

A Szőlőmáli forrás

A község keleti határában, a Szőlőmáli gyümölcsösben fakad. Innen vezették be a Telek és a borvíz utca kereszteződéséhez. Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos és kálciumos víz.

A Cseredombi forrás, vagy Erzsébet forrás

A csigadombi aragonitbányától keletre, a műúttól 800 m-re fakad. A forrás vasas-sós asztali vízként használják.

Kornodtól másfél kilométerre, a Korond-patak bal partján elterülőharárrészen volt az egyori Korond-fürdő. Ma csupán borvízéről, az 1971-ben épült turista fogadójáról, és az utóbbi két évtízedben itt sorra kerülő fazzekasvásárokrólismert. Korond fürdő két évszádig igen neves és keresett fürdőként élt a köztudatban.

A korondi ivó-forrás

–Dr Hankó Vilmos elemzése szerint- a legértékesebb savanyúvizek egyike. A vizben a vasbikarbonáton kívűl lényeges alkotórészek: a szabad szénsav, a nátrium- es magnézium bikarbonát, amelyet az orvosok sikerrel használhatnak a gyogyászatban.

A korondi víz ezen kívűl mint asztali és üditő víz is kitűnő. A fűrdésre használt vasas savanyúvizforrások hőfoka 12 ° C volt. Az ivóvíz tüdő- és légzési bajok gyógyítására volt alkalmas. Ezenkivül vérszegények, gyomorbetegek, és csontbetegek is sikerrel használták.

A korondi sósforrás vize egyike a legkitünőbb sósvizeknek, amelyben, a konyhasón(15,36 % ) kivűl fontos alkotórészek: a sósvizekben szokatlan sok szabad széndioxid, vas- és nátriumbikarbonát. A volt fürdőt csúz, köszvényes betegségek, és bőrbántalmak gyógyitására alkalmazták.

A XIX. század elején az árcsói borvizet értékesíteni kezdték. Néhány év leforgása alatt több mint 10000 üveget palackoztak évente. Az 1896-os Milleniumi kiállításon a korondi fürdő savanyi vize külön dícsérőoklevelet kapott.